Zsámbéki sváb hagyományok lapja

 "Márton jön a fehér lovon"-mondogatták régen Szent Márton napján a zsámbékiak. És hogy miért mondták és ki is volt Szent Márton és miért volt a középkor legnépszerűbb szentje? Következő kis összefoglalónkból megtudhatják!

 70 évvel ezelőtt Zsámbékon még mind a két szót lehetett hallani. Azonban, hogy e magyar és német főnévnek mi köze van egymáshoz, azzal nem biztos, hogy mindenki tisztában volt. Bár őseink Zsámbékra többek közt a Felső-Sváb vidékekről települtek, mégsem az általuk használt Fastnacht vagy Fasnet kifejezés maradt meg nyelvükben, hanem a bajor-osztrák területeken elterjedt Fasching, mely avast-schank (ejtsd: fásztsánk) vagyis a böjt előtti utolsó italkimérési időszakot jelentette. Ez a szó nemcsak Zsámbékon vált ismertté, hanem már korábban a magyar nyelvbe is beépült farsangként és azóta is használjuk a vízkereszt és hamvazószerda közti időszak meghatározására. Fotó:Salamon László

 Március 10-én szombaton 13 órától a Nyitott Múzeumok Hétvégéjének keretében hallgathatják meg az érdeklődők Fuchs Sandra előadását a zsámbéki húsvéti sváb hagyományokról, majd aki kifújt tojással készül, az megtanulhatja, milyenek is voltak a zsámbéki sváb motívumok, melyekkel a sváb asztalos mesterek a bútorokat díszítették. Minden hónap második szombat-vasárnapján Zsámbék mindhárom múzeuma - Romtemplom, Lámpamúzeum és a Tájház - kedvezményes áron, egyetlen kombinált belépővel látogatható. Ezeken a hétvégéken hosszú évek után újra tárt kapukkal várja látogatóit a Szent Vendel Domborműves Népi Lakóház. Szombat délelőttönként havonta más-más programok várják Önöket a múzeumokban, ezúttal a sváb tájházban, melynek festettbútor gyűjteménye páratlan látványban részesíti az idelátogatókat.

Húsvéti harmatszedés a Kálvárián 300 éves hagyomány nyomán

Óbányán a Hutzelsonntag-ot a katolikus vallás szerint Nagyböjt első vasárnapján tartják. Nevét - Hutzel - a német nemzetiségi lakosságtól nyerte, mely az "aszalvány, aszalt gyümölcs" megfelelője, egyben a böjti étkek egyik meghatározója a településen. Termésjósló szokás, amit még a betelepített németek az óhazából hoztak magukkal és egészen az 1970-es évekig művelték. Akkrotájt azonban megszakadt a folyamat. Pár éve újította meg Óbánya a régi szokást, a helyi Német Kisebbségi Önkormányzat szervezésében. Cikkünkben videón tekinthetik meg ezt a régi sváb hagyományt.

Zsámbék egyik legrégebbi épülete, amely sváb tájházként üzemel új kiállítással és egy hagyományokban bővelkedő megnyitóval várja vendégeit augusztus 13-án 10 órától. Akit érdekelnek betelepítéskori tárgyak, sváb festett bútorok, szimbolómban gazdag használati eszközök és a színpompás zsámbéki viseletek, annak ott a helye. Zene, tánc, dal és sváb játszóház várja a kedves vendégeket.

Melchior Keller domborművés lakóháza 1740-ből még ma is az egykori Neu'gstiften áll

Ismét előttünk áll egy, a zsámbéki svábok által nagyon kedvelt ünnep. Mariä Himmelfaht vagy ahogy Zsámbékon nevezték Maria Kreudeweih egy olyan nap volt, melyen őseink az aratás végét ünnepelték, de a mágikus gyógynövényeket is ekkor vitték el megszenteltetni.

Augusztus 14-én 15 órakor várunk mindenkit a Szent Vendel Házba a gyógynövénycsokrok megkötésére, melyben Kárpáti Tímea természetvédelmi szakmérnök is segítségünkre lesz. És mesél a Zsámbék környékén őshonos gyógynövényekről.

Augusztus 15-én pedig viseletben és az ünnep kellékeivel veszünk részt a Mária Mennybevétele misén a zsámbéki barokk katolikus templomban.